A honlapunkon megjelenő képek mindegyike az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonát képezi, azok engedély nélküli felhasználása, publikálása, közzététele vagy bármilyen kereskedelmi célú felhasználása tilos.
|
„mit csinálnak kanonokjaid?”
|
Esztergomi kanonokok könyvei |
Simor János (1813–1891) bíboros, esztergomi érsek 1890-ben megbízta Kollányi Ferencet (1863–1933) az esztergomi kanonokok életrajzának megírásával. Az Esztergomi kanonokok 1100–1900 c. nagyszabású munka 1900-ban jelent meg. Kollányi az előszóban így írt: „Egyéb teendőim sokszor megakasztottak e munkában, a száraz adatgyüjtés, az eredménynyel arányban nem álló levéltári kutatás sokszor szegte kedvemet, s talán végleg felhagyok a megbizatás teljesitésével, ha nem vésődik oly mélyen emlékezetembe a halállal vivodó egyházfejedelemnek 1891 január 22-én, halála előtt alig nehány órával hozzám intézett azon kérdése: „mit csinálnak kanonokjaid?” s azon figyelmeztetése, hogy az összekeresett anyagot ne hagyjam szétkallódni, hanem igyekezzem a munkát befejezni.”
Forgách Ferenc esztergomi érsek nagyszombati 1611-es rendelete alapján az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár az esztergomi kanonokok és érsekek hagyatékából gyarapodik. Kiállításunkkal tiszteletünket fejezzük ki a gyűjteményünket gazdagító legkorábbi esztergomi kanonokok előtt. Az 1611-es rendelet előtti időkből több érseki, kanonoki kötetet is őrzünk. A legkorábbi ezek közül Lehotai Kelemen esztergomi kanonok (1521–1536), Bakócz Tamás gyóntatójának Szent Jeromos műveinek baseli 1516-os kiadása. Oláh Miklós (1493–1568) esztergomi érsek 1555-ben adományozta a kétkötetes kódexet, a Bakócz-graduálét az esztergomi egyháznak. Nagy Szent Gergely (ca. 540–604) pápa műveinek 1540-es kiadása Oláh Miklós hagyatékából került Novák Miklós (?–1581) esztergomi kanonokhoz. Oláh Miklós végrendeletében könyveinek egy részét a szegény diákokra hagyta, így kerülhetett ez a kötet Novák Miklóshoz. Az esztergomi kanonokok kezdetben közösségben éltek, együtt étkeztek, egyforma öltözékben jártak és a kiállított kötetek jól mutatják, hogy ugyanazokat a könyveket olvasták. Több posszesszorbejegyzésben is látható a 16. században gyakorta használt et amicorum (és barátaié) kitétel (Nicolai Thelegdij et amicorum, Martini Apathy et amicorum eius, Stephani Marchionis Szuhai et amicorum, Stephanui Gywlai et amicorum 1555, Ladislai Capronczini et Amicorum, eius Viennae). A kanonokok közösségét, a könyvek, a tudomány összetartó erejét reprezentálja, hogy sok könyvben több kanonok tulajdonbejegyzése, superexlibrise is megtalálható. A kiállított 17 kötet egy ősnyomtatványt és 21 antikvát tartalmaz. A számok közötti eltérés abból adódik, hogy a korábbi tulajdonosok gyakran köttették egybe gyűjteményük darabjait. Az ősnyomtatvány Szelepcsényi Ferenc hagyatékában őrződött meg. Az ősnyomtatvány olyan nyomtatvány, amely a könyvnyomtatás európai megjelenésétől 1500. december 31-ig szedésnyomással, vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel készült. A Dyalogus inter clericum [et] militem super dignitate papali et regia c. kölni ősnyomtatvány megjelenési év nélkül jelent meg, 1489 körülre datálják. Ez a mű volt az egyik első nyomtatott könyv, amit betiltottak. A rövid terjedelmű röpirat egy klerikus és egy lovag párbeszéde a pápai és a laikus hatalom határvonaláról. Az ősnyomtatvány 3 antikvával van összekötve. Az antikva az 1501. január 1-je és 1600. december 31-e között külföldön nyomtatott munkákat jelenti. Telegdi Miklós (1535–1586) a 16. századi magyar egyháztörténet egyik legkiválóbb alakja, a nagyszombati ellenreformációs kulturális központ kialakításában vállalt szerepet, irányította az iskolát, megszervezte a nagyszombati nyomdát. Telegdi könyvtárát a szakirodalom a korszak egyik legjelentősebb humanista magánkönyvtárának tartja. Ezek közül egy kolligátum kötet, Szent Hilarius és Damaszkuszi Szent János baseli nyomtatványai, valamint Canisius Szent Péter Commentariorum de verbi Dei corruptelis 1583-as kiadása látható. |