A honlapunkon megjelenő képek mindegyike az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonát képezi, azok engedély nélküli felhasználása, publikálása, közzététele vagy bármilyen kereskedelmi célú felhasználása tilos.
Ha hivatkozni szeretne dokumentumainkra, az egyes dokumentum nyitóoldali URL-jét használja.

Majer István
(1813-1893)

  • Életrajz

    +

    „Majer István született 1813. aug. 15-én Mocsonokon, hol atyja Kluch nyitrai püspök házi tisztje volt. Szülei, de különösen édes anyja, kinek nevét később is a legnagyobb kegyelettel emlegette, mélyen vallásos nevelésben részesítették a gyorsan fejlődő gyermeket, ki elemi iskoláit Ersékujvárott, a gymnasiumot pedig Esztergomban végezte el.

    Vallásos kedélyében már korán felébredt az egyházi pálya utáni vágy s 1828-ban az esztergomi egyház-megyébe lépett s a theologiai tanulmányokat Nagy-Szombatban végezte el. Mind másod-évi növendék 1832-ben azon négy lelkes kispapnak egyike vala, kik a növeldében, a „Magyar-nyelv-gyakorló egyesület” létrehozását indítványozták s előljáróinak jóváhagyása mellett életbe is léptették.

    Tanulmányainak befejezésekor még oly fiatal volt, hogy pappá nem szentelhették, azért a pesti egyetemre ment jogot hallgatni; majd Sennyey báró családjánál nevelősködött […] Pappá 1836-ban szentelték. 1842-ben Kopácsy primás a tőle alapított esztergomi kath. Tanítóképző igazgatójává tette. Ez intézetet Majer oly hírre emelte, hogy nem sokára a fiatal igazgató tanácsát kérték ki ujabb tanítóképzők alapításánál.

    A szabadságharc hajnalodásakor az iskolaügy reformálására kiküldött püspöki szakbizottság Majer Istvánt, a fiatal papot is meghívta. Az országos vihar elvonulása után a pesti kir. egyetem felsőbb paedagogiai tanszékére nevezték ki és nem sokára a főváros reá ruházta összes elemi és magániskoláinak igazgatását.

    Ezen szomorú korszak németesítő törekvései közben ő folyton tiszta hazafias szellemben vezette a főváros iskoláit s méltán mondhatjuk, hogy ő volt a fővárosi elemi iskolaügy első szervezője. Nevezetesebb alkotásai: a tornatanítás terjesztése, a vasárnapi iskolák szervezése, a nőnevelés emelése s a hitoktatás rendezése.

    A főváros zaját azonban csakhamar felcserélte a falusi élet csöndjével. Komárom-megyébe, Kürthre ment plébánosnak. Itt élő példája volt annak, hogyan nevelheti a plébános a magyar népet. Hasznos működésének elismeréseül 1886-ban esztergomi kanonokká nevezték ki, a mely állásában azután gyorsan haladt felfelé az egyházi méltóságok fokain. A királyi kegy a Vaskorona- és Lipót-rend lovagkeresztjével díszítette őt fel s stagni vál. püspökké nevezte ki és az újjá szervezett főrendi-ház örökös tagjává választotta meg. 1869-ben pedig az esztergomi főkáptalan nagyprépostja és érseki általános helynök lett.” (Novák, p. 5.)

  • Iskolai jegyzetei

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.
  Válogatás munkáiból

  • 1. Népneveléstan. Buda, 1844.

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.

  • 2. Szindarabok az ifjuság számára. Pest, 1846.

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.

  • 3. A' rézmetszetnek műtana. Buda, 1847.

    +

    Már kora fiatalon kitűnt szép rajzaival s a rézbemetszés művészetében is jártas volt.” (Novák, p. 7.) Ezt bizonyítja A' rézmetszetnek műtana c. 1847-ben Budán megjelent műve.

  • 4. A magyar képezdék reformja. Esztergom, 1848.

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.

  • 5. A' jó házigazda. 1848.

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.

  • 6. Egyházi beszédek. Budapest, 1849.

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.

  • Majer István gyűjteménye

    +

    A Majer-gyűjtemény 1200 kötetben hatvanféle témakört, 120 000 dokumentumot tartalmaz. Folyóiratok, hetilapok és napilapok egyes számai vagy egy témához kapcsolódó saját gyűjtései (Vaszary Kolos hercegprímási kinevezése, Simor János hercegprímás papi jubileuma), pápai iratok, főpásztori levelek, alkalmi beszédek és költemények, tanügyi iratok, színházak plakátjai, meghívók, menükártyák, reklámok, árjegyzékek, egyesületek, társaságok alapszabályai, gazdasági iratok, térképek, gyászjelentések, történelmi munkák, orvosi könyvek, okiratok, bizonyítványok szerepelnek a kötetekben. A XVIII-XIX. század történelmének, művelődés- és gazdaságtörténetének és a mindennapi életnek gazdag forrását adják. A gyűjtemény feldolgozása folyamatban van.


    A képre kattintva nyílik a tartalomjegyzék.
    A képre kattintva nyílik a gyűjtemény galériája.     		 

  • Egyéb dokumentumok

    +

     


    A képre kattintva galéria nyílik.