A honlapunkon megjelenő képek mindegyike az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonát képezi, azok engedély nélküli felhasználása, publikálása, közzététele vagy bármilyen kereskedelmi célú felhasználása tilos.
Ha hivatkozni szeretne dokumentumainkra, az egyes dokumentum nyitóoldali URL-jét használja.

Némethy Lajos
(1840-1917)




  • Életrajz

    +

    "Családja 1781-ben nyert nemességet Némethy András személyében, akinek Antal nevű fia Szabolcs megyében szerzett birtokot.

    Némethy Lajos 1840. február 29-én született Budán, a Krisztinavárosban. Atyja, András, magyar királyi helytartótanácsi tanácsos volt, anyja Sziráki Paula. A házasságból született gyermekek között – két fiú és két leány – Lajos volt a legidősebbik. Középiskolai tanulmányait Budán, Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. A hittudományokat Esztergomban hallgatta és 1865. július 29-én szenteltetett fel áldozárrá. Főpásztora 1866. augusztus 1-én Szomorra disponálta, hol mint segédlelkész működött. 1868. május 15-én a fővárosba helyeztetett át hasonló minőségben a vizivárosi Szent Anna templomhoz, majd 1882. július 13-án a belvárosi plébániatemplomhoz. Itt működött 1888. június 2-ig, amidőn Esztergom-vizivárosi plébánossá neveztetvén ki, a magyar Sionba költözött át. Segédlelkészi idejében mint hitoktató és lelkiatya működött Schytra István, gr. Dessewffy Aurél, gr. Bánffy Béla és báró Sennyei Pál családjainál. 1875-ben az egyetemi könyvtár újjászervezésekor lépéseket tett arra, hogy ez intézethez neveztessék ki, de eredmény nélkül. Esztergomban mint plébános 1906-ig működött, közben az ottani irgalmas nővérek gyóntatója, 1892-től kezdve könyvbiráló, 1894-től kezdve pedig Esztergom-főegyházmegyei könyvtárnok volt. Ez utóbbi minőségében a könyvtár rendezése körül szerzett magának nagy érdemeket. A könyvtár állományáról betürendes cédulakatalógust készített, kiadta a könyvtár duplumait és ismertette a könyvtár különböző Exlibriseit. Később, 1896-ban, az esperesi méltóságot is elnyerte.


    "... kegyeskednék engem Nagyságod, befolyásdus összekötetései által, a könyvtár melletti alkalmazásra ajánlani."

    E látszólag nyugodt életpálya azonban nem volt ment minden rázkódtatástól. Esztergomi működése idejében az Úr jónak látta hű szolgáját a megpróbáltatások egész sorával meglátogatni. Némethy Lajos nemcsak művelője volt a hazai történettudománynak, de szenvedélyes gyűjtője is a mult emlékeinek. Esztergomi plébánosi lakása valóságos múzeum volt, amelyben terjedelmes könyvtár mellett képek metszetek, egyházi és világi régiségek stb. voltak felhalmozva. [...] Otthagyta a plébániát, eltávozott Esztergomból és 1906-ban Grácba, a báró Haynau családhoz ment mint lelkiatya. Itt élt néhány éven keresztül, majd 1908-ban visszatérve Magyarországba és 1909. december 1-jével nyugdíjaztatva, Nyitra-Bajnán az iskolatestvérek csöndes rendházában mint lelkiatya élte le utolsó éveit. Itt hajtotta fejét örök nyugalomra 1917. október 8-án." (Áldásy, p. 3-4.)

    "A Simor János halálakor megrepedt esztergomi Szent Ignác harang helyére újat, bár kisebbet állíttatott. 1891-ben a vízivárosi templomot kívül-belül restaurálta. Helyreállította a Szent István-kápolnát, valamint a Szent Tamás-hegyen a Kálvária keresztjét és stációit is." (Beke, p. 534.)

    Történelmi, régészeti és heraldikai társulatok választmányi tagja, valamint a Szent István Társulat Tudományos Irodalmi Osztályának tagja

    Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalapításában, illetve annak működésében is részt vett.


    "... de éji nyugalmamnak egy részét is, örömest hoztam áldozatul."

    A leendő társulat alapításáról Hampel József (1849-1913) régészt idézve: "Nem vádol senkit – ugymond – hogy mindekkorig nem létesült, de azt hiszi, hogy ideje már a létesítésének, ami annál könnyebb, mert a tudományoknak oly lelkes és jeles művelői vannak a városban, mint Vaszary Kolos bíboros-hercegprimás, Knauz Nándor püspök, Villányi Szaniszló és Némethy Lajos. Hol a műemlékeknek oly kincstára van, mint Esztergomban, ott meg kell becsülni a mult emlékeit." (Sinka 1926, p. 74.)

    "A megalakult társulat csakhamar megkezdte működését. Némethy Lajos muzeumőr lelkes buzgalommal fogott hozzá a régiségek összegyűjtéséhez és vásárlásához, amelyeket ideiglenesen a Bibliothekában helyezett el. Már mindjárt a megalakuláskor odakerültek azok a céh-emlékek: levelek, okiratok, könyvek, pecsétek és céhládák, melyeket Récsey Viktor és Brenner Ferenc a városban összeszedtek." (Sinka 1936, p. 75.)

    "Esztergomban a Főszékesegyházi Könyvtár vezetője Némethy Lajos inditotta el az Esztergomot és Párkányt szemléltető metszetek, rajzok és a legújabb időkig mindennemű látképek gyüjtését." (Lepold p. 3.)

  • Iskolai jegyzetei

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.

    Budai és nagyszombati középiskolai jegyzetei Barton Józseftől és Hübner Jánostól.
    Az esztergomi szemináriumi éveiből a következő tanároktól vannak jegyzetei: Grón Lajos, Toldy János, Hatala Péter, Falka János, Blümelhuber Ferenc, Hidasy Kornél, Réti János és Galambos Kálmán.

  Munkák

  egyházi
  • 1. Festpredigt zur Feier des Priester-Jubileums Franz Faichtmajers... 1871.

    +

    "Némethy Lajos korán kezdett a tudomány és irodalom terén munkálkodni. 1871-ben jelent meg nyomtatásban első műve, az ünnepi prédikáció, melyet Faichtmajer Ferenc papi jubileuma alkalmából tartott." (Áldásy p. 4-5.)

  • 2. A római kath. egyházi szertartások régészeti és magyarázati kézikönyve (Archaeologico-Liturgica). Tanítóképezdék, gymnasiumok, reál- és polgári tanodák számára. Pest. Számos kiadást megélt.

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.
     
  • 3. Nagyboldogasszonyról nevezett budapest-vári főtemplom.
    Második bővített munkálat. Esztergom, 1876.

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.
    "Némethy Lajosnak dolgoza-
    tai között, melyek a fővárosi templomok és egyházi intézmények történetével foglalkoznak, sorrendben az első, a Nagyboldogasszony-
    ról nevezett budavári főtemplom története, melynek második kiadása 1876-ban jelent meg. A nagy szorgalommal, széleskörű apparátussal készült munka a templom történetét és viszontagságait tárja az olvasó elé, az alapítástól kezdve egészen 1873-ig.
    bővebben...
  • 4. Budapest-felsővizivárosi sz. Annáról czímzett plébania-templom rövid története. Budapest, 1876.

    +
    "A budavári templom történetének tanulmányozása vitte őt arra, hogy később a budai vizivárosi Szent Anna templom történetével foglalkozzék. Ez a munkája szintén 1876-ban". (Áldásy, 6. p.)
  • 5. Kögl Ádám Jézus társasági tag és budavizivárosi lelkész életrajza (1707-1771). Esztergom, 1878.

    +
    "Megírta Kögl Ádám jezsuita, buda-vizivárosi lelkész életrajzát is, értékes adatokat szolgáltatott a Budapest II. kerületében fekvő Kálvária történetéhez, melyből, sajnos, manapság már csak a dombtetőn fekvő kis kápolna maradt meg, míg az egyes stációk, melyeket a budai polgárok jámbor kegyelete egymással versengve diszített fel a nagyhéten s amelyekhez a budai hivek nagyszámban zarándokoltak el, egymásután estek áldozatul a modern városszabályozásnak." (Áldásy, p. 6.)
  • 6. A róm. kath. egyházi szertartások tankönyve elemi tanodák számára.
    A bpesti róm. kath. egyházkerület által kizárólag elfogadott tankönyv. Budapest, 1879.

    +
     
  • 7. Az Ur Jézus legszentebb szívének ábrái. Iconographicus munkálat. Esztergom, 1881.

  • 8. Szent István első és apostoli magyar királyról mondott dicsbeszédek irodalma. Budapest, 1881.

    +
     
  • 9. Adatok a budai felhévvizi Szent Háromságról nevezett prépostság és káptalan történetéhez. Budapest, 1883.

    +

     


    A képre kattintva galéria nyílik.
  • 10. Adatok Árpádházi boldog Margit ereklyéinek történetéhez. Ereklyéire vonatkozólag N.-től. Szentté avatása és cultusára vonatkozólag Fraknói Vilmostól. Budapest, 1885.

    +

    "E munka két részre oszlik; az első, Némethytől eredő rész a nála megszokott alapossággal gyüjti össze a Margit kanonizációjára és életére vonatkozó adatokat, míg Fraknói Vilmos tollából eredő második rész a szenttéavatására és kultuszára vonatkozó ujabb adatokat foglalja össze. Ezt a munkát a budapesti egyetem hittudományi kara a Horváth-díjjal tüntette ki." (Emlékbeszéd Némethy Lajosról, 8. p.)

    A képre kattintva galéria nyílik.
  • 11. A Budapest-vizivárosi Erzsébetiek. Megtelepedésük századik évfordulója alkalmából. Budapest, 1885.

    +

     


    A képre kattintva galéria nyílik.
  • 12. Necrologium sacerdotum archi-dioecesis Strigoniensis ab anno 1737-1889. Jussu et sumptu eminent. ac rev. dni Joannis cardinalis Simor principis primatis, archiepiscopi Strigoniensis… publicatum. Strigoni, 1889.

    +

     


    A képre kattintva galéria nyílik.
  • 13. A pesti főtemplom története. I. kötet. Alapításától 1752-ig. Budapest, 1890.

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.
    "1890-ben pedig megjelent a pesti főtemplom történetéről szóló munkája, annak alapításától 1752-ig. E munkája hét fejezetre oszlik. Az elsőben a kereszténység első behozatalától a tatárjárásig terjedő kort tárgyalja, a II. fejezet Hunyadi Mátyásig, a III. a törökök bejöveteléig terjed, a IV. a török hatalom alatti állapotokat, az V. Az azutáni korszakot tárgyalja. A két utolsó fejezet a Jézus-társaság lelkipásztorkodásá-
    val Pesten és a templom építésének korszakaival foglalkozik."
    bővebben...
  • 14. Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum 1894. jussu et sumtu piae memoriae emin. ac rev. d. Joannis quondam cardinalis Simor… ex authenticis fontibus collegit et notis illustravit. Strigonii, 1894.

    +
    "A főegyházmegye könyvtárából. Az esztergom-főegyházmegyei könyvtár közvetitésével a következő művek kaphatók:
    [...] Némethy Lajos monumentolis műve: Series Parochiarum, mely a magyar egyházi történelem, a biografiai irodalom és a kultur történelem megbecsülhetetlen adatok tárháza. Ára 12 kor." (Esztergom és vidéke, 46. sz. 4. p.)
    A képre kattintva galéria nyílik.
  • 15. Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben. Esztergom, 1896.

    +
    "Megjelent: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben. Közli Némethy Lajos. A nagytudományú s országos nevű történetíró e munkája ujabb bizonyítéka az ő fáradhatlan s szakavatott történeti munkásságának. Különös érdekű ránk, esztergom-megyeiekre, mert millenáris multunk felépitéséhez egy hatalmas emlékkővel járul. Az érdekes s betürendes mutatóval ellátott müvet melegen ajánljuk. - Ára 30 kr." (Esztergom, I. évf. 41. sz., 7. p.)
  • 16. Adatok a kassai vértanuk történetéhez. Strigonii, 1899.

    +

     


    A képre kattintva galéria nyílik.
  • 17. A márczfalvi prépostság. Budapest, 1900.

    +
    Némethy Lajosnak "legujabban megjelent dolgozata: A márcfalvi prépostság. Melyben a szerző egy eddig ismeretlen prépostságról okmányokból és necrologiumokból meritett adatokat érdekes történetté fűzött össze. Ára 60 fillér." (Esztergom és vidéke, 46. sz. 4. p.)

    A képre kattintva galéria nyílik.
  • 18. A gyermek Krisztus köntöskéje. Esztergom, 1901.

    +

    A képre kattintva galéria nyílik.
    "a gyermek Krisztus köntöskéjéről szóló kis munkáját, amelynek becse abban van, hogy leközli teljes szöveggel a Historia translationis tunicae d. J. Chr. latin, továbbá ugyan e kérdésről szóló német relációk szövegét, miáltal ezen, ritka kiadásokban megjelent forrásokat könnyebben hozzáférhetőkké tette. Kiterjeszkedik az ereklyék későbbi sorsára, azok kultuszára és ezzel kapcsolatban a Rajnavidéki kegyhelyekre irányuló magyar zarándoklatokra is." (Emlékbeszéd Némethy Lajosról, 8-9. p.)
  történeti
  • 1. Török mecsetek Budán, Budapest. 1878.

    +
     
  • 2. Budavár régi helyrajza. Budapest, 1885.

  • 3. Vázlatok Budapest múltjából. I. füzet. Budapest, 1886.

    +
  • 4. Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással a török kézbe. Strigonii, 1898.

  • 5. Emléklapok Esztergom multjából. Strigonii, 1900.

    +
    "1898-ban jelent meg dolgozata Esztergomnak 1543-ban török kézre való jutásáról, mely helyet talált néhány évvel később megjelent »Emléklapok Esztergom multjából« cimű munkájában is. Ebben a munkában összegyűjtötte azokat az értekezéseket, amelyeket az »Esztergom« cimű napilapban tett közzé. Két tanulmány Esztergom régibb történetének van szentelve; az egyikben II. Endrének a szentkirályi keresztes lovagoknál tett látogatásáról szól ..."

    A képre kattintva galéria nyílik.
    bővebben...
  régészeti
  • 1. Tudományos czélu ásatás az esztergomi határban, a szentkirályi földeken, ismerteti: Némethy Lajos. In: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve, szerk. Rózsa Vitál, Esztergom, Laiszky, 1896, p. 33-54.

    +
    A képre kattintva galéria nyílik.
  • 2. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évönyve, szerk. Rózsa Vitál, Esztergom, Laiszky, 1898, p. 121.

    +
    "Némethy Lajos muzeumőr, egyes nevezetesebb tárgyak bemutatása s érdekes magyarázat mellett, a régiségi gyüjtemény mult évi gyarapodását ismerteti. Örömmel jelenti, hogy a kisdunai vashid épitése alkalmával felszinre került leletekből nagyszámu, becses tárgyak birtokába jutott társulatunk. Ezzel kapcsolatban szükségesnek véli, hogy a társulat az örvendetesen gyarapodó régiségi tárgyak alkalmas elhelyezéséről gondoskodjék. A közgyülés élénk érdeklődéssel hallgatta a tanulságos magyarázatot, s Némethy Lajos urnak a társulat érdekében kifejtett tevékenységeért, lelkes fáradozásáért köszönetet szavaz. Minthogy a régiségtár czéljainak megfelelő helyiség szerzését a társulat anyagi ereje meg nem engedi; azért a közgyülés fölkérendőnek tartja a méltóságos főkáptalant, hogy legalább ideiglenesen helyiségül az egyházmegyei könyvtár egyik termét átengedni kegyeskedjék."
  • 3. Az "Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" régiség-gyűjteményének leltára, felvette: Némethy Lajos. In: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve, szerk. Rózsa Vitál, Esztergom, Laiszky, 1900, p. 94-147.

    +
    A képre kattintva galéria nyílik.
  Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárral kapcsolatos
  • 1. Az Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár többes példányainak lajstroma. Esztergom, 1895.

    +

     


    A képre kattintva galéria nyílik.
  • 2. Az Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár "ex-libris" könyvjegyeinek lajstroma. Esztergom, 1903.

    +
    "Az ex-libris kiállítás. Némethy Lajos esztergomi esperes plébános az esztergomi főegyházmegyei könyvtárból nyolc darab igen ritka ex-librises könyvet és tizenegy darab eredeti ex-libris rézlemezt küldött az orsz. magyar iparművészeti múzeum ex-libris kiállitásába. Ez alkalomból igen diszes katalógust is készitett Némethy a főegyházmegyei könyvtár ex-libriseiből, amelyben az illusztrációk az eredeti rézlapok felhasználásával készültek. Az érdekes katalógus szintén ki van állitva az iparmuzeumban. A becses gyarapodásra való tekintettel az igazgatóság elhatározta, hogy az ex-libris kiállitást naponként 9 órától 1-ig dijtalanul tekintheti meg." (Esztergom, VIII. évf. 25. sz., 5. p.)
    A képre kattintva galéria nyílik.
    "Némethy Lajos műve a külföld előtt. Stuttgartban megjelenő 'Antiquitäten Zeitung' c. előkelő hetilap 48-ik számában kimeritően foglalkozik Némethy Lajos 'Ex-Libris' gyüjteményével, melynek megjelenése alkalmával mi is tájékoztattuk a közönséget. A nevezett német lap szerint ez az első eset, hogy valaki egy egész bibliotheka 'ex-libris' jeleit összaállitsa s ily tudományos módon közzétegye, pedig Trübner Minervája szerint az esztergomi főegyházmegyei könyvtár 107,522 kötetet tartalmaz, következőleg ugyancsak szorgos és fáradtságos feladat jutott a szerzőnek, hogy ez óriási anyaghalmazt átkutatva 550 értékesnél értékesebb 'ex-libris'-t felfedezhessen. - Teljes elismeréssel nyilatkozik továbbá a kritika a mű szakszerű beosztása s az anyag tudományos feldolgozása felől, mely az ex-libris kultusz művelőinek legmesszebb menő igényeit is kielégíti. - Befejező soraiban igy ir a német kritikus: 'Miután ezen alapos munka nem csupán Magyarország, de az egész művelt világ számára jelentőséggel bír, nem mulaszthatjuk el a mű szerzőjének közlését, ki nevét szerénységből elhallgatta. Némethy Lajos esztergomi esperes-plébános, bibliothekarius, e jeles munka szerzője, kinek neve a német irodalomban már előnyösen ismeretes, s kiről Eberstein is mint tekintélyes genealogusról és heraldikusról emlékezik meg.'" (Esztergom, VIII. évf. 50. sz., 4. p.)
  Esztergomról szóló
  • 1. Az esztergom-szenttamási róm. Kath. Alapítványi elemi fitanoda vázlatos története. Esztergom, 1893.

    +

     


    A képre kattintva galéria nyílik.
  • 2. Javaslat Esztergom sz. Kir. Város némely tere és utczája uj megnevezését illetőleg. Esztergom, 1901.

    +

     


    A képre kattintva galéria nyílik.
  • Egyéb dokumentumok

    +

     


    A képre kattintva galéria nyílik.