|
A honlapunkon megjelenő képek mindegyike az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonát képezi, azok engedély nélküli felhasználása, publikálása, közzététele vagy bármilyen kereskedelmi célú felhasználása tilos.
Ha hivatkozni szeretne dokumentumainkra, az egyes dokumentum nyitóoldali URL-jét használja.
|
-
Életrajz
+
|
„Maga Pór Antal beszéli el egyik Esztergomban tartott felolvasásában, hogy az ő születésekor Esztergom jórészt még német város volt.
Az ő édesatyja is még Bauer József nevet viselt és kádármester volt. […] Pór Antal a benczések ajkáról hallotta először a magyar nemzet
bűvös-bájos történetét és egy hallásra szívvel-lélekkel magyarrá lett, bár német nevét még sokáig nem vethette le. […]
Az 1848-49. évek nagyon mozgalmasak voltak Esztergomban is. […] Az általános lelkesedés elragadt a még csak 15 éves Pór Antalra is,
beállott honvédnek és mivel nagyobb szolgálatra nem alkalmazhatták, elvitték őt honvédtüzérnek.” (Karácsonyi, p. 2-3.)
1850-ben, az orosz és az osztrák hadifogság után az esztergomi szemináriumba nyer felvételt. Pozsonyban, Nagyszombatban és Bécsben végezte
teológiai tanulmányait.
 A képre kattintva galéria nyílik.
|
Visszaemlékezés Maria Nostrára. In: Családi lapok, szerk.: Klezsó József, Pest, Müller, 1856, p. 1098-1100.
|
1857. október 20-án szentelték pappá. A Nagyszombati Érseki Főgimnázium magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar történelem tanára 10 évig.
„Szülővárosa Esztergom 1871 deczember 30-án plébánosává választotta őt. Pór a lelkipásztorkodás terén is megállotta helyét. Mindjárt lelkipásztori
működése második évében Esztergomban is föllépett a kolerajárvány és az egykori honvéd megmutatta, hogy nem csupán a fegyveres ellenséggel,
hanem a halál sárga rémével is szembe tud szállani. Annyi bátorsággal, buzgósággal vigasztalta, oktatta a betegeket, részesítette a szentségekben
a haldoklókat, hogy ezért a király Ő felségétől legfelsőbb elismerést, főpásztorától pedig kettős kitüntetést nyert: előterjesztésre tiszteletbeli
pápai káplán lett s ezenkívül az esztergomi kerület esperestjévé neveztetett ki. Magában Esztergomban pedig úgy megkedveltette magát, hogy két ízben,
1875-ben és 1878-ban országgyűlési képviselőnek választották.” (Karácsonyi, p. 7-8.)
1880. június 15-én pozsonyi kanonokká nevezte ki Simor János. A főszékesegyházi könyvtár prefektusa és egyházmegyei cenzor.
Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának (1872-től levelező, majd 1892-től rendes), a Magyar Történelmi Társulatnak, a Szent István Társulat Tudományos
és Irodalmi Osztályának, a Heraldikai és Genealógiai Társulat igazgatója.
1911. szeptember 8-án Esztergomban halt meg, az esztergomi bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomra.
|
-
Iskolai jegyzetei
+
|
Ms. IV. 174. jelzeten található Bauer (később Pór) Antal nagyszombati iskolai jegyzetei.
|
Válogatás munkáiból
történeti
-
1. Szent István király. Történelmi tanulmány. Pest, 1871.
+
|
Ez a dolgozata „nem csupán a Magyar Tudományos Akadémiától kitűzött pályadíjat nyerte el, hanem okot szolgáltatott arra is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Pór Antalt levelezőtagjai közé sorozza.” (Karácsonyi, p. 7.)
|
A képre kattintva dokumentum nyílik.
|
|
-
2. Róma története a nyugati birodalom elenyésztéig. Budapest, 1873.
+
-
3. Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata. Pozsony, 1886.
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
4. Trencséni Csák Máté 1260-1321. Budapest, 1888.
+
A képre kattintva dokumentum nyílik.
|
|
-
5. Nagy Lajos élete (1326-1382). Budapest, 1892.
+
A képre kattintva dokumentum nyílik.
|
|
-
6. Az Anjouk kora. Budapest, 1894.
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
7. A magyar Anjouk lengyel krónikása, Czarnkovi János. Kolozsvár, 1904.
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
8. Keszei Miklós. Budapest, 1905.
+
A képre kattintva dokumentum nyílik.
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
|
-
9. Anjouk és Wittelsbachok Nagy Lajos második követsége IV. Károly császár ellen. Budapest, 1907.
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
10. De Surdis II. János esztergomi érsek. Budapest, 1907.
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
11. Opuli László herceg, Magyarország nádorispánja. Budapest, 1909.
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
12. Az Esztergom-várbeli Szent István első vértanúról nevezett prépostság története. Budapest, 1909.
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
régészeti
-
1. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve, szerk. Rózsa Vitál, Esztergom, Laiszky, 1896, p. 23-32.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
2. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve, szerk. Rózsa Vitál, Esztergom, Laiszky, 1900, p. 3-45.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
Egyéb dokumentumok
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
|
ugrás a Főszékesegyházi Könyvtár Possessores-gyűjteményéhez