A Biblia pauperum, a szegények Bibliája, másik nevén Biblia picta, festett Biblia a XIII. század végétől kezdve közkedvelt nyomtatvány volt. Krisztus életét mutatja be ószövetségi képek segítségül hívásával. A XV. század második felében készült, kézzel színezett esztergomi példányt 1856-ban Ocsovszky Ferenc (1818–1898) könyvtáros ismertette. Zákonyi Mihály (1887–1960) esztergomi levéltáros, könyvtárnok 1929-ben újból felfedezte, melyről Végh Gyula (1870–1951) az Iparművészeti Múzeum főigazgatója írt egy rövid ismertetőt. A Biblia pauperumban található ex libris tulajdonosa Tommaso Obizzi del Catajo (1750–1803) olasz bibliofil és régiséggyűjtő. (Bragaglia, Egisto, Gli ex libris italiani, vol. II., Milano, Bibliografica, 1993, n. 849. Elena Ravellinek és Laura Tita Farinellanak köszönjük a kutatásban nyújtott segítségét.) A Padova mellett lévő Castello del Catajoban született és halt meg. Az Obizzi család címerében azúr alapon három ezüst vágás, és az első kettő között egy futó tigris látható. („Obizzi (Marquis degli) – Italie, Aut[riche] D’azur á trois fasces d’arg[ent] acc[ompagné] d’un tigre courant au nat[urel], posé entre les deux premiéres fasces.” Rietstap, Johannes Baptista, Amorial général précédé d’un dictionnaire des termes du blason, Tome II, Gouda, Zonen, 1887, p. 334.) Ez az alapja Tommaso Obizzi ex librisének is. Kódexeiben, könyveiben is megtalálható ex librise. (Di Pietro, Paola, Baraldi, Pietro, The Tommaso Obizzi del Catajo Collection in the Estense University Library of Modena: notes for the manuscripts identification, p. 3.)

    Tommaso Obizzi végrendeletében könyvgyűjteményét III. Herkules Regináld (Ercole III. Rinaldo d’Este, 1727–1803) hercegre hagyta. III. Herkules Regináld halála miatt az örökös Habsburg-Estei Károly Ambrus (1785–1809) főherceg lett. Milánóban született a Habsburg–Lotaringiai-ház Este–Modenai ágából. Édesapja Ferdinánd Károly Antal osztrák főherceg (1754–1806) volt, I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár és Mária Terézia császárné fia, Lombardia főkormányzója, II. József császár öccse. Anyai nagyapja III. Herkules Regináld volt. Szülei papi pályára szánták. Előkelő származása, kapcsolatai és tehetsége miatt fiatal korában, mindössze 22 éves korában esztergomi érsekké nevezték ki. (Érsekségéről bővebben: Latorcai Csaba, Egy Habsburg a prímási székben : Lotharingiai Károly Ambrus esztergomi érseksége, In: Magyar Sion, 2(2009), p. 262–272.) Tatán a sebesülteket látogatva kapta el a tífuszt és tragikus gyorsasággal elhunyt. A Biblia pauperumban található I/A jelzet az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár régi, pozsonyi katalógusaiban megtalálható. A kötet feltételezhetően a pozsonyi könyvtár köteteivel együtt került Esztergomba.

Bibliográfia:
Biblia pauperum : az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár negyvenlapos Blockbuch biblia pauperuma, [a tanulmányt, a jegyzeteket és a képaláírásokat írta Soltész Zoltánné], [Budapest], Magyar Helikon, Európa, 1966.
Farkas Gábor Farkas, M. Horváth Mária, Körmendy Kinga, Szebelédi Zsolt, Andrássy Ignác Biblia pauperuma, Művészettörténeti Értesítő, 66(2017), p. 321-328.
Hoffmann Edit, Az esztergomi Biblia Pauperum, Magyar Művészet, 5(1930), p. 248-252.
Kovách Zoltán, Az Esztergomi Biblia Pauperum hasonmás kiadása, Vigilia, 5(1967), p. 356.
Kroll, Renata, Beobachtungen zur Ausgabenfolge der 40blättrigen Biblia pauperum = Blockbücher des Mittelalters : Bilderfolgen als Lektüre : Gutenberg-Museum, Mainz 22. Juni 1991 bis 1. September 1991, hrsg. von Gutenberg-Gesellschaft und Gutenberg-Museum, Mainz, Gutenberg-Gesellschaft, 1991, p. 289-310.
Ocsovszky Ferenc, Az esztergomi főegyház könyvtára, Religio, 1856, p. 27.
Végh Gyula, A Biblia pauperum, Magyar Könyvszemle, 3/4(1929), p. 264-265.