A honlapunkon megjelenő képek mindegyike az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonát képezi, azok engedély nélküli felhasználása, publikálása, közzététele vagy bármilyen kereskedelmi célú felhasználása tilos.
Ha hivatkozni szeretne dokumentumainkra, az egyes dokumentum nyitóoldali URL-jét használja.

JORDÁNSZKY-KÓDEX (MAGYAR NYELVŰ BIBLIA)

jelzete: Ms. II. 1

Papír − 1516−1519 − Magyarország – I, 194, I* levél − 285×215 mm – magyar

A Jordánszky-kódex szövege a második legkorábbi összefüggő magyar nyelvű bibliafordítás. Nyelvjárástörténeti érvek alapján a Dráva-vidékre szokták lokalizálni, más vélemény szerint különböző korú és eredetű részekből szerkesztették egybe. A kódex másolat, amely 1516 és 1519 között készült, a másolás helye bizonytalan, kötését a lövöldi (Városlőd) kartauzi kolostorban kapta. Feltehetően a 16. század második negyedében a klarisszák tulajdonába jutott. A nagyszombati klarisszák kolostorának feloszlatása után, 1782-ben került Fába Mátyásnak, az ugyancsak Nagyszombatban működő esztergomi káptalan jegyzőjének a birtokába. 1820-ban tőle kapta meg Jordánszky Elek († 1840) esztergomi kanonok, majd az ő hagyatékával a káptalan tulajdonába került. Eleje ekkor már csonka volt, az első kötéstáblával együtt mintegy harminc levele elkallódott. Ebből a levált részből szerezte meg Jankovich Miklós műgyűjtő (1772–1846) azt a két levelet, amely ma az OSZK birtokában van (MNy 4). 1880-ban került nyilvánosságra a Csemez József tulajdonában lévő további 23 levél. Ezt az ún. Csemez-töredéket Simor János (1813–1891) hercegprímás 1880-ban megvásárolta és a kódexhez köttette.

Az ún. Jankovich-töredék

A Jankovich-töredék leírása az OSZK Magyar Nyelvemlékek oldalán A Jankovich-töredékről készült digitális felvételek az OSZK Magyar Nyelvemlékek oldalán