1543-ban az esztergomi vár török kézre kerülése miatt a káptalan tagjai néhány nélkülözhetetlen kódexszel és kevés nyomtatott könyvvel Nagyszombatba költöztek.

1543 és 1820 között az esztergomi érsek és a káptalan Nagyszombatban, illetve Pozsonyban tartózkodott. A nagyszombati egyházkormányzati központot Oláh Miklós (1493-1568) érsek kezdte kiépíteni. A halálakor, 1568. január 21-én felvett leltár szerint a székesegyház könyvtárában 44 könyv volt. A könyvtár gyarapításában a hagyatékozás az 1611-es nagyszombati zsinat után vált gyakorlattá. A zsinati határozat szerint ugyanis Forgách Ferenc (1560-1615) érsek "az egyházi javadalmazottak holta után maradt könyveket a főegyházi könyvtár részére megtartani parancsolta; mi végre könyvtárul és egyszersmind nyomdául szolgálandó házat vásárolt Nagyszombatban, melybe a kimult érsekek és káptalanbeliek könyvei behelyeztetvén a legújabb időkig őríztettek." (Ocsovszky Ferenc: Az esztergomi főegyház könyvtára. Religio, 1856. I. p. 3.)

A könyvtár jelentős fejlődésnek indult Lippay György (1600-1666), valamint Szelepcsényi György (1595-1685) érsekségének idején. Lippay György saját gyűjteményét gazdagítva 1642-43-ban megvásárolta a Fuggerek 1681 kötetes könyvtárát. Anton Fugger super ex librisével ellátott pergamenkötetek, főként latin, német és olasz nyelvű munkák a 16. század és a 17. század első feléből származnak. Szelepcsényi további vásárlásokkal gyarapította az állományt, mely az 1670-es években megközelítette a 3000 kötetet. Ekkor készült el a könyvtár ma ismert első betűrendes és tematikus katalógusa.

A 18. században az esztergomi káptalan továbbra is Nagyszombatban működött, de az érsekek gyakran tartózkodtak Pozsonyban, ahol Barkóczy Ferenc (1710-1765) külön érseki könyvtárat is alapított. Ezt a gyűjteményt fejlesztette tovább Batthyány József (1727-1799) bíboros, aki Pozsonyban új érseki palotát építtetett, és itt helyezte el könyvtárát, kéziratgyűjteményét. Az ő idejében készültek el a nagyszombati és a pozsonyi gyűjtemények új leltárkönyvei, mutatói. A kor nagy mecénásaihoz hasonlóan segítette a tudós kutatókat, rendelkezésükre bocsátotta gyűjteményeit. Szándéka volt a káptalani könyvtár nyilvánossá tétele is. Kiemelkedő jelentőségű kéziratgyűjteményének jó részét Bél Mátyás (1684-1749) történet- és földrajztudós vármegyeleírásai alkotják.

A török kiűzése után a kanonokok és az érsekség Esztergomba történő visszatérése 1820-ig váratott magára. Ekkor kezdődtek meg a nagyarányú építkezések, a főszékesegyház, a kanonoksor, a prímási palota, és a Főszékesegyházi Könyvtár, a Bibliotheca építése is. Rudnay Sándor (1760-1831) érsek 1821-ben már elrendelte a pozsonyi könyvtár hazaszállítását, és megalapítottak egy újabb káptalani könyvtárat is Esztergomban.

1853-ban Hild József tervei alapján elkészült a könyvtár mostani épülete. Gyakorlatilag három könyvtár állománya került itt elhelyezésre: az 1820-ban alapított káptalani könyvtár, az 1821-ben hazaszállított pozsonyi érseki könyvtár és az 1853-ban Esztergomba szállított nagyszombati káptalani könyvtár. Az egyesített könyvtár állományáról pontos adatokkal rendelkezünk. 1856-ban 54.816 nyomtatott műről és 1391 kéziratról számoltak be, 30 évvel később 63.740 dokumentum szerepel a statisztikában, kéziratokkal és aprónyomtatványokkal együtt. A három könyvtár állományát 1876-tól együttesen kezelték. A további gyarapodás is leginkább hagyatékokból történt. Simor János (1813-1891) önálló érseki könyvtárának megalapításáig (a prímások hagyatékát őrző mai Érseki Simor Könyvtár) az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár állományába kerültek az esztergomi érsekek könyvtárának kötetei, valamint a kanonoki könyvgyűjtemények. Kiemelkedik ezek közül Kopácsy József (1775-1847) esztergomi érsek 800 kötetes gyűjteménye, Knauz Nándor (1831-1898) kanonok középkori kéziratgyűjteménye, Majer István (1813-1893) kanonok művelődéstörténeti szempontból igen jelentős, 1200 kötetes vegyes gyűjteménye (tanügyi iratok, névtárak, prospektusok), Lepold Antal (1880-1971) kanonok metszetgyűjteménye.

A könyvtár vezetésének szakmai munkáját a 19. században jelentős egyházi, elsősorban tudós személyek végezték. Többek között Knauz Nándor, aki előbb vice bibliothecarius, később könyvtári prefektus volt. De meg kell említenünk a három könyvtár anyagának egyesítésén, újrakatalogizálásán fáradozó, az egységes szakrendszert kidolgozó Feichtinger János (1811-1889) nevét is. A legújabb korban néhány éven át könyvtári prefektusként dolgozott az azóta boldoggá avatott mártír püspök, Meszlényi Zoltán Lajos (1892-1951). A könyvtár történetének, állományának tudományos igényű 20. századi feltárását Kovách Zoltán (1930-1981) kezdte meg. Körmendy Kinga kutatásai új ismeretekkel bővítették az állomány történetéről szóló tudásunkat.

A könyvtár állománya mind tartalmi, mind nyelvi szempontból egyetemes gyűjtőkörűnek tekinthető, hiszen a teológiai, vallási tárgyú művek mellett a világi tudományok szinte minden ága képviselve van az egyes adományozók, hagyatékozók érdeklődésének megfelelően. A dokumentumtípusok sokfélesége figyelhető meg az állományban: táblanyomatot (Biblia Pauperum), számos kódexet, közel 300 ősnyomtatványt, antikvákat, metszeteket, térképeket, kéziratokat, apró- és kisnyomtatványokat, periodikákat őriz a könyvtár. Jelentős az egyházi névtárakat tartalmazó gyűjteményünk (esztergomi, más magyarországi, illetve külföldi egyházmegyék és rendi sematizmusok). A Collectanea különgyűjtemény főleg 18. és 19. századi aprónyomtatványokat és kisnyomtatványokat tartalmaz.

A gyűjtemény páratlan gazdagságára utalnak az RMK- és hungarika kötetek, a nyelvemléket őrző kódexek (Jordánszky-kódex, Nagyszombati-kódex), a Balassa-biblia (benne kézzel feljegyezve Balassi Bálint halálának körülményei), a lövöldi corvina, az óriásfólió méretű Bakócz-graduále és számos művelődéstörténeti ritkaság.

Az állomány feldolgozása az ALEPH integrált könyvtári rendszerrel történik, a már feldolgozott állományrészekről ennek segítségével tájékozódhatnak olvasóink. Könyvtárunk interaktív honlapján nemcsak hasznos információkkal kívánjuk segíteni olvasóinkat, kutatóinkat, hanem a mai kor eszközeivel a szélesebb érdeklődés számára tesszük közkinccsé digitalizált köteteinket, melyek reprezentálják a gyűjteményt, a magyar és az egyetemes katolikus kulturális örökséget.

AZ ÉPÜLET 

Az érsekség hazatelepülése után Rudnay érsek a középkori és újabb könyvállományt ideiglenesen a ferencesek Szent Kereszt templomában helyezte el 1821-ben. A gyűjtemény eredetileg a Várhegyre tervezett épületkomplexum részeként működött volna. Mivel anyagi és statikai okokból ez meghiúsult, a Víziváros déli végén kapott végleges helyet. Mathes János korabeli térképe szerint a könyvtárat a középkori városfal mellett kialakított telektömb szélén helyezték el, részben egy feltöltött árok területén. Itt korábban Batthyány József (1776-1777) érsek sétateret alakított ki, 1829-ben pedig Rudnay házhelyekre osztotta fel. A saroktelket Beimel József nyomdász kapta meg, aki nem kezdett építkezésbe, ezért Kopácsy József érsek visszavette azt, és emeletes házat kezdett építeni a könyvtárnak, de 1847-ben bekövetkezett halála félbeszakította a munkálatokat. 1852-ben Scitovszky hercegprímás a telket átadta a főkáptalannak, hogy fejezzék be és tartsák fönn az épületet, amely 1853-ra épült fel, Hild József tervei szerint, korai eklektikus stílusban.

A maga korában az épület belső elrendezése egyedülállónak számított. Az építész a teremkönyvtár gondolatától eltávolodva, funkcionálisan elkülönülő helyiségekből álló könyvtárépületet tervezett. Itt került elhelyezésre gyakorlatilag 3 könyvtár állománya: az 1820-ban alapított káptalani könyvtár, az 1821-ben hazaszállított pozsonyi érseki könyvtár, és 1853-ban Esztergomba szállított nagyszombati káptalani könyvtár. Az épület homlokzatán Szent Jeromos szobra látható. A könyvtár II. világháború alatt, 1944-ben megrongálódott, és csak 1961-ben került sor helyreállítására. Műemléki védettséget élvez.

A Könyvtár lépcsőházában található fali secco interaktív bemutatása

KATALÓGUSOK

Online katalógus

Könyvek betűrendes, kézzel írt cédulakatalógusa

Az 1960-es évek elejéig beszerzett könyvekről tájékoztat. Szerző, cím, bizonyos esetekben tárgyszó szerinti visszakeresést tesz lehetővé. A katalóguscédulák digitalizált változata innen érhető el.

Kéziratok katalógusa
A 20. századi cédulakatalógus digitalizált változata

Az online katalógusban feldolgozott kéziratok az OPAC Kéziratok adatbázisában kereshetők.

Batthyány József esztergomi érsek kéziratos hagyatékának katalógusai
A gyűjtemény 18. század végén készített indexeinek digitalizált változata

Szelestei Nagy László, Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa, Budapest, MTAK, 1984.

Beke Margit, Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Batthyány-gyűjteményének katalógusa
Budapest, OSZK, 1991, (Magyarországi Egyházi Könyvtárak kéziratkatalógusai = Catalogi manuscriptorum, quae in bibliothecis ecclesiasticis Hungariae asservantur, 9).
Ez a link a MOKKA - Régi Kéziratok katalógusára vezet. Ha az esztergomi gyűjteményben szeretne keresni, kérjük, a bal felső sarokban válassza ki a Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Batthyány-gyűjteményét!


Majer István esztergomi kanonok különgyűjteményét (tanügyi iratok, névtárak, prospektusok) feltáró katalógusok. A gyűjteménynek egy korabeli és egy 20. századi cédulakatalógusa is helyben használható. Utóbbit Pifkó Péter készítette.
Online katalógusunkban is folyamatosan történik a kötetek feldolgozása. Itt a Majer István gyűjteménye adatbázist kiválasztva tudunk a különgyűjteményben keresni.

Az Esztergomi Főegyházmegye Közös Könyvtári Katalógusa